Vince Oran-Kin

Név: Vince Oran-Kin
Nem: Férfi
Faj: Echani
Kaszt: Szürke Jedi
Született: YE 26
Elhalálozott: -
Frakció: Új Köztársaság

Belső jellemzés:

Mindig is csendes és hallgatag személyiség voltam, már gyerekkoromtól kezdve. Ez viszont sosem jelentette azt, hogy elfutottam volna a kihívások elől. Minden problémát csendben oldottam meg, nem kérkedtem egyetlen sikeremmel sem, ha harcra került sor, a legyőzöttet nem néztem le, és aláztam meg, mint sok fajtársam. Ez a kultúrám része volt, a vereség mindig szégyennek számított, a siker pedig a feljebbjutást szolgálta. Inkább a stratégikus tervezést tartottam előbbre minden feladatom közben, megfigyelvén ellenfelem gyengeségeit, illetve erősségeit. Természetesen ez sem volt mindig célravezető, de adott egy kis medret az utamnak. Barátságosnak, társaságkedvelőnek, ennek ellenére távolságtartónak tartom magam, nagyon kevés olyan ember van, akiket a bizalmamba engedek. Jó vezetői képességekkel megáldott vagyok, viszont ez csak az ösztön, a tapasztalatlanságom még sokszor ellentmond ennek.

Külső jellemzés:

Átlagos magasságú vagyok, kb. 185centiméter magas, és 80 kilogramm. Testalkatom a bolygómhoz mérten sportos, izmos ezt leginkább a folyamatos harci kiképzések adták alapul. A bőröm sápadt, hajam közepes hosszúságú és fehér színű, és a szemem pedig ezüstös színű. Arcom fiatalos, mondhatni örökfiatal, nem jelentek meg még az öregedés jelei. Arcomon nem viselem a harcok jeleit, a hátamon viszont van egy keresztirányú vágás, ami, ha félmeztelenül vagyok látszik. Szeretem az érzelmeimet elrejteni, de ezt néha nem tudom tartani, hiszen azért csak érző lény vagyok. Leginkább az elesetteken, védteleneken és az igazságtalanul elbántakon esik meg a szívem, nekik reményt és segítséget igyekszem sugározni egy-egy mosollyal, jó szóval.

Előtörténet:

A Yavinon zajló ütközet előtt születtem 26 évvel fajom bolygóján az Eshanon. Szüleim a planéta vezetésének kis túlzással, de meghatározó figurái voltak. Nem voltak a döntéshozásban benne, de jó kapcsolatokkal rendelkeztek a bolygón belül. Belőlem is politikust szerettek volna faragni, de bennem valamiért egy hang azt súgta, hogy még ennél többet is elérhetek. Népemhez híven, a harcosok közé álltam, és ott igyekeztem minél nagyobb hírnevet elérni. Nem akartam leragadni, egy egyszerű harcos szintjére, hiszen több potenciált éreztem magamban. Tanulmányaim során sokan, neves mesterek tanítottak, akik mindig igyekeztek a legjobbat átadni számomra. Bár a családomnak sosem volt anyagi gondja, engem sosem érdekelt a pénz.

A jedivé válásom:

Egy nap egy különös külhoni alak tűnt fel tanácsunknál. Titokzatos, rejtélyes köpenyes ember valószínűleg információért jött, vagy csak eltévedt a rendszerben, akkor még nem tudtam. Több napot töltött nálunk, engem és társaimat figyelve, gyakorlatozás közben. Lehet, hogy haditechnológiával akar üzletelni, vagy felfogadni néhányunkat? Ahogy bemutatót tartottunk, éreztem, mintha végig követné a minden mozdulatomat, égette a hátamat a tekintete az alaknak. A gyakorlat végén nem vártam tovább, kíváncsiságom nem engedte, hogy ne kérdezzek rá, miért van itt az idegen. Mint kiderült egy mester volt, távolról, egy, aki elszegődött a rendjétől: egy szürke jedi lovag. Elmondta, hogy álmában látta meg azt, hogy az Eshanra kell jönnie. Nem tudta miért pontosan, de tudta, hogy egy személyt kell keresnie, és meg is találta a látottak alapján. Azt mondta, hogy jó érzékem van a harchoz, a belső ösztönöm, mintha előre megjósoltam volna ellenfeleim lépéseit. Ez vagy a tudatlanságára, vagy a rossz megfigyelőképességére utalt. Hiszen minden Echani rendelkezett valamilyen szinten ezzel a képességgel. Ő viszont akkor látta már, hogy másról lesz szó. Jó ideig az Eshanon foglalkozott velem, átadta mind a Jedi Kódex elemeit, és mind a Szürke Jedik Kódexének anyagát. Azt szerette volna, ha én választanék, és rendelkeznék a sorsomról. Ez életem egyik legnehezebb döntésének számított, amikor az utam során elágazóhoz érkeztem. Mesteremmel leginkább diplomáciai küldetéseken vettünk részt, szerette volna, ha minél széleskörűbb lenne tudásom az összes rendszerről, fajról és frakcióról. Mindig arra tanított, hogy az egyensúlyra törekedjek, ez egy igaz út a sok hazug, és túlságosan elzárkózó eszmék mellett. Bár a döntést próbálta rámhagyni, mindig elmondta, hogy miért választotta ezt az utat: a Jedi Kódex sokszor nem ad szabad kezet az Erő használójának. Sosem kísértette meg a Sötét oldal, de nem szerette a túl nagy kötöttséget, és a választási lehetőségek minimális jelenlétét. Ezért tudása ellenére sem kerülhetett be a Jedi Tanácsba. Sokszor szembe ment a Tanáccsal, nem értett egyet egyes döntéseivel. Nagyon frusztrálta, hogy semmibe sem veszik a szavát, tudása ellenére sem. Sokat elmélkedtünk és folytattunk eszmecserét. Szerettem ezeket az alkalmakat, hiszen rengetett látott, tapasztalt mesterrel folytathattam a beszélgetéseket.
Harci tapasztalatot már a bolygómon szereztem, viszont jediként utazásaim során inkább a fejvadászok miatt kellett aggódnom. Természetesen nem rám, hanem mesteremre vadásztak, hiszen sok helyen járt, de nem mindig baráti viszonyban hagyta el az összes bolygót, ahol megfordult. Persze néhány városban, (pl. Mos Eisley) elég volt az, ha nem tetszett valakinek a képed. Ezt nem tekintettem nagy tapasztalatnak, hiszen azért néhány részeges alak, még egy képzetlennek sem volt kihívás.

Szürke Jedivé válásom:

Aztán eljött a nap, hamarabb mint gondoltam...A kérdés sajnos az élet tette fel számomra: egy elfajult tárgyaláson, csapdába csaltak minket amikor, egy bizonyos fejvadászt követtünk. A szülőbolygójától mit vártunk...ott ünnepelt hős volt, a mocsoknak a legszennyesebb gyémántja. Persze, hogy a kezére játszottak bennünket. Legnagyobb meglepetésünkre egy Sith lovag is feltűnt ott. Több alkalommal hallottunk olyan pletykát, hogy utánunk indult egy, viszont ezt nem vettük túl komolyan, sosem éreztünk olyan zavart az Erőben, ami intő jel lett volna számunkra. A pletykák viszont beigazolódtak és ott álltunk, mindenre, még a halálra is készen. A harc inkább a túlélésről szólt, bár nem sok lehetőségünk volt: kitartani, amíg el nem fogynak. Egy váratlan pillanatban a túlerőt kihasználva a Sith hátbadöfte a mesterem. A szívemből akkor egy nagyobb darab tört le. Természetesen veszítettem már el harcostársamat, viszont ez más volt. Amióta együtt jártuk a galaxist apám helyett apám volt,emellett a bátyám helyett bátyám. Egyszerre tanított, és volt a legjobb barátom...és ennyi az élet...A szituációból csak úgy sikerült kimenekülnöm, hogy az ablakon kivetődve egy hatalmas bozótban értem földet. Több csontom eltört, de megúsztam, és egyelőre visszautaztam a szülőbolygómra és ott próbálom feldolgozni a történteket és kitervelni, hogyan kapjam el mesterem merénylőjét. Jediként, a bolygóm egyik tanácsosa is vagyok, bár nem sokat törődök a politikai pályámmal.

Szia!

Érdekes előtörténet lett, nekem tetszett. Helyesírásilag is egész jó (habár a végén volt egy kis szóismétlés: "az ablakon kivetődve egy hatalmas bozótban földet értem földet." - ezt majd javítsd, ha gondolod).

Így hát az előtörténetedet elfogadom. Itt készítsd el az adatlapodat, aztán irány a játéktér! :) 

ui.: az Eshan bolygó jelenleg még nincs bent a játékban, de nemsokára berakom. 


Northan